Furcsa ... vagy 10 éves korom óta lakott a szomszédunkban ...
egyszer mesélt arról, amikor börtönőr volt Pécsett ...
és még mennyi mindenről ...
amikor Anyunak ellopták a táskáját a lakáskulccsal együtt,
ő vigyázott rám, kaptam ebédet, náluk tanultam ...
ha sütött valamit finomat még melegen hozott belőle kóstolót ...
ha végre jobb idő lett és sütött a nap, a függőfolyosón üldögélt az ajtónk előtt,
mert a házba oda tűztek be legjobban a városi napsugarak ...
az utóbbi időben volt, hogy nem ismert meg ... de mégis minden reggel
mielőtt munkába indultam váltottunk pár szót, kedvesen figyelmeztetett,
hogy vigyázzak magamra, és integetett ... vagy amikor hidegebb volt,
csak rámzörgött a csukott ablakon, amikor kiléptem az ajtónkon,
mosolygott és integetve utamra bocsátott ...
ma reggel is, amikor kiléptem az ajtón, önkéntelenül az ablaka felé néztem,
hátha kopog ... aztán rájöttem, hogy többet már nem fog ...
