Két évnyi csend után (mondván munka mellett nem volt erre idő ...) ismét "megszólaltam magamban" ;-) illetve most már inkább kicsit a bennem lakó KékZoknis-hoz szólnak majd a gondolatok, idézetek ;-) talán egyszer majd maga is olvassa ...
Húnyt szemmel bérceken futunk
s mindig csodára vágy szivünk:
a legjobb, amit nem tudunk,
a legszebb, amit nem hiszünk.
Az álmok síkos gyöngyeit
szorítsd, ki únod a valót:
hímezz belőlük
fázó lelkedre gyöngyös takarót.
(Babits Mihály)
